Átalakulás
Az átalakulás jogilag azt jelenti, hogy a cégjegyzékben bejegyzett időpontban egyetemes jogutódlással megszűnik az egyik forma, majd - a jogelőd szervezet összes jogával és kötelezettségével együtt - új szervezet keletkezik.
Felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás alatt az átalakulás tilos. Lényegében az átalakulási szabályok érvényesek a társaságok egyesülésére és szétválására is, azzal a különbséggel, hogy az egyesülésnél a versenyjogi szabályokat is figyelembe kell venni.
Az átalakulásra átalakulási terv és 90 napnál nem régebbi vagyonmérleg alapján kerül sor. Készíteni kell még vagyonleltárt, nyitómérleg- és nyitóleltár-tervezetet, valamit alapszabály-tervezetet. A vagyon értékét könyvvizsgáló állapítja meg.
Az átalakuláshoz a társaság legfőbb szervének kétszeri (elvi és végleges) döntésére van szükség. A végleges döntést a Cégközlönyben kétszer egymás után meg kell hirdetni és az átalakulással esetleg károsan érintett hitelezők (pl. ha kkt. alakul át kft-vé, megszűnik a tagok korlátlan felelőssége) 30 napon belül biztosítékot követelhetnek, a kilépő tagokkal 30 napon belül el kell számolni.
Az átalakulás az előre kijelölt fordulónappal történik meg. Ezt követően 90 napon belül el kell készíteni a végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt.
A hitelezők védelme átalakulás során
A hitelezővédelem alapjait az átlagosnál szigorúbb felelősségi szabályok, valamint a nyilvános üzleti adatok adják.
- Korlátlan felelősségűből korlátolt felelősségű társasággá alakulás során a hitelezőket értesíteni kell; biztosítékot követelhetnek.
- Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.
- Beolvadás esetében tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét (alaptőkéjét) megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek értékével, részvények névértékével.
- Beolvadás esetében tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét, illetve alaptőkéjét megemelni a beolvadó gazdasági társaság azon törzsbetéteinek értékével, illetve részvényeinek névértékével, amelyek az átvevő gazdasági társaság tulajdonában vannak.
- Összeolvadás esetében a gazdasági társaságok saját törzsbetéteinek értékét, részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.
A fenti tételeket már a vagyonmérleg-tervezetben sem lehet szerepeltetni a fiktív tőke kialakulásának megelőzése érdekében.
Az egyes társasági formákra vonatkozó speciális szabályok
- Kft-vé, kht-vá? vagy rt-vé való átalakulás esetén az alaptőke (törzstőke) meghatározásakor nem érvényesek az apport/készpénz szabályok
- Rt-vé alakulás esetén a közleményben meg kell jelölni a részvénytípusokat, fajtákat, osztályokat, a névértéket, valamint a felügyelő bizottság tagjait.
- Kht-vé alakulás esetén meg kell jelölni a közhasznú tevékenységet és be kell szerezni a megfelelő engedélyt.
- Bt-vé alakulásnál meg kell jelölni a kültag vagyoni betétjének összegét.
- Rt átalakulása esetén a bemutatóra szóló részvényeket névre szólókká kell alakítani, majd érvényteleníteni, és az átalakulás jogkövetkezményről az új társaság megalakulásától számított 30 napon belül gondoskodni.
- Kft-ből kht-ba alakulás esetén elég a társasági szerződést módosítani.
- Kkt és bt közti átalakulás esetén elég a társasági szerződést módosítani.
- Bt kül- vagy beltagjának kiválásakor nem szűnik meg a társaság, ha 3 hónapon belül új tag lép be. A kültagok kiválásakor lehetséges a kkt-vá alakulás.
Az egyesülés szabályai
Figyelembe kell venni a versenytörvény tisztességtelen piaci magatartásról és fúziókontrollról szóló részét. Két taggyűlést kell tartani: az elsőn az ügyvezető szervek elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyet a második taggyűlésen fogadnak el. A döntések háromnegyedes szótöbbséget igényelnek.
Egyesülés esetén két alesetet különböztetünk meg:
- Összeolvadás: több társaságból egy új társaság keletkezik. A tagok választhatnak új társasági formát.
- Beolvadás: az egyik társaság megtartja jogalanyiságát, a másik megszűnik, és részévé válik az egyiknek.
A szétválás szabályai
Két taggyűlést kell tartani (elvi és végleges), amelyeken fel kell mérni, hogy a tagok melyik társaság tagjaivá kívánnak válni. A szétválási szerződés fontos része a vagyonmegosztási javaslat, amely a jogutódlás rendjét is meghatározza. A jogutódok főszabályként a vagyonmegosztás arányában felelnek a szétválás előtt keletkezett tartozásokért. Ha ezeket nem teljesítik, akkor a jogutód társaságok felelőssége egyetemlegessé válik.
Szétválásnál nincs általános jogutód, kifejezetten rendelkezni kell a megszűnő egységes szervezet jogutódlásától, tehát, hogy a decentralizált társaság jogait melyik társaság veszi át.
A szétválás alesetei:
- Különválás: egy tagból több önálló társaság lesz.
- Kiválás: az anyatársaság jogalanyisága változatlan marad, de vagyona egy részén tagjainak egy része önálló társaságot hoz létre.