Egyesülés (társasági forma)
Az egyesülés mint átalakulási forma
Az egyesülés elsődlegesen nem profitorientált gazdálkodást folytat, hanem a tagok saját gazdálkodásának összehangolását, érdekeik képviseletét célozza, a tevékenység haszna a tagoknál külön-külön jelentkezik. Másodlagosan a közös feladatok mellett kiegészítő gazdálkodási tevékenységet folytathat.
Az alaptevékenység rendelkezésre bocsátott vagyon nélkül is végezhető, ilyenkor külön kell rendelkezni a működési költségek viseléséről. Másodtevékenységhez vagyont kell szolgáltatni. A vagyont meghaladó tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Az alaptevékenységből származó hasznot a tagok között egyenlő arányban kell felosztani, a másodtevékenységből származót vagyonarányosan. Ezek diszpozitív szabályok.
A társaság legfőbb döntéshozó szerve az igazgatótanács, ahova minden tag egy képviselőt küld. A főtevékenység körében egy tag - egy szavazat alapján döntenek, a másodtevékenység, a megszűnés, átalakulás tag kizárása, új tag felvétele, stb. tekintetében vagyonarányosan. Nagy egyesületeknél külön igazgatóság lehet. Az igazgatótanács választja meg az igazgatót, aki operatív döntési jogkört gyakorol. A tagok dönthetnek felügyelő bizottság létesítéséről.
A tagság kilépéssel és kizárással szűnhet meg. A kilépést az év vége előtt három hónappal kell bejelenteni, így az évvégén megszűnik a tagság. Az igazgatótanács háromnegyedes többséggel kizárhatja azt, aki a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Ilyenkor a tag vagyonrészét meg kell téríteni. A korábbi tag öt évig felel a korábban keletkezett adósságokért.