Jogviszony
A társadalmi viszonyok akkor válnak jogviszonnyá, ha jog szabályozza azokat. A jogviszony tehát jogilag szabályozott társadalmi viszony. Egyes társadalmi viszonyok csak jogviszony formájában jöhetnek létre (pl. adásvétel). Más, alapvető társadalmi viszonyok viszont nem jelennek meg jogviszony formájában (pl. diktatúrákban a hatalom). Bizonyos esetekben ez nem is lenne célszerű (pl. házastársak kapcsolatának szabályozása).
A jogviszony alanya lehet: ember, jogi személy, az állam vagy jogképességgel felruházott nem jogi személy szervezet. A jogviszony tárgya gazdasági szempontból az érdek, amelynek kielégítését a jogviszony megcéloz. Vagyoni viszonyokban ez általában dolog vagy szolgáltatás. A jogviszony tartalma mindazon jog és kötelezettség, amely az alanyokat az adott jogviszonyból kifolyólag megilleti.
Abszolút és relatív szerkezet
- Abszolút szerkezetű jogviszony csak a jogosult jogállását írja körül (pl. tulajdonjog).
- Relatív szerkezet (kötelem) esetén a jogviszony mindkét pólusán elhelyezkedő jogalany meghatározott. Ekkor a kötelezett általában pozitív magatartást köteles tanúsítani.