• View
• Edit
• History
• Print

Infláció

Az infláció az árszínvonal? tartós és folyamatos emelkedése.

A fogyasztói árszínvonal-emelkedés okai:

• Egyensúlytalanság a piacon, az ár változásával megtörténik a kiegyenlítődés
• Nominális pénzösszeg növekedése
• Az újratermelés, és annak belső arányainak (fogyasztás/felhalmozás) keresleti szerkezettől való eltérése.

Belső tényezők:

• Lakossági megtakarítások növekedése
• Lakossági hitelállomány növekedése
• Transzferek növekedése
• A nominális bérek és a felhalmozás aránytalan növekedése. Az árstabilitás csak akkor biztosítható, ha a nominális bérnövekedés üteme igazodik a fogyasztás-felhalmozás arányhoz. De strukturálisan is: kínálat szerkezete ~ kereslet szerkezete!
• Termelékenység-változás: Termelékenység nő. - Béremelést kikényszerítik. - Az átlagnál jobban fejlődők emelnek. - A többi ágazat igazodik. - Szakszervezetek is bejátszanak.
• Monetáris expanzió: Csak akkor alakul ki ténylegesen, ha ezt követi a pénzmennyiség változása.
• 3. Szektor növekedése: Pld. hadiipar, de egyéb improduktív ágazatok. - Jövedelem nő. - A fogyasztási szektorban költik el.
• A költségvetés újraelosztása: Finanszírozza a 3. Szektort. Átrendezi a jövedelmi arányokat. Recesszió idején nem tudják visszafogni a kiadásokat. - Megindul a küzdelem a régi arányokért. - Adóemelés beépül az árakba. A költségvetési kiadások nem változtathatók rugalmasan.
• A költségvetési hiány: Önálló alapok létrehozása. - Egyszeri kiadás. - Plusz kamatkötelezettségek. Ha a finanszírozási igény magasabb, mint a megtakarítási hajlandóság - emelkedő kamatszint. - Eltéríti a jövedelemtulajdonosokat. A deficit önmagában is erősíti az inflációs várakozásokat.

Külső tényezők:

• Külföldről származó lakossági jövedelem növekedése
• Turista jellegű valutabeváltás növekedése
• Export növekedése, import csökkenése
• Külkereskedelmi cserearányromlás:
• Exportárak növekedése
  Ugyanakkora USD bevétel nagyobb HUF bevételt eredményez. Fel kéne értékelni. De ez csak statikus, egyszeri megoldás. Vagy elkölti a jövedelmet - Infláció. Vagy mások is átállnak az exportra - Belső áruhiány - Infláció. Ha jól megy az export, újabb munkaerőt vonnak be, növelik a fejenkénti bért is. Növekedik a bérek színvonala, illetve az összbérmennyiség - Infláció.
  Megoldás: Exportkorlátozás nem jó. Exportnyereség-elvonás. Belföldi áremelés nem jó. Valutafelértékelés. Megszünteti a többlet makro-jövedelmet.
• Importár-növekedés: Többletkiadást fedeznie kell. Növeli az eladási árat.
  Megoldás: Az exportból jövedelem átcsoportosítása az importba. Vagy növelni kell az exportot. Vagy importtámogatás. - Külföldi hitelfelvétel. - Kamatkötelezettség.

Az infláció következményei:

• Jövedelem-újraelosztás a jövedelemtulajdonosok közt
• Jövedelem-újraelosztás adós, hitelező közt
• Bér-lag hipotézis: az árak rugalmasak, a bérek nem - társadalmi veszteség
• Kényszermegtakarítás: Hatósági árrögzítés
  Ha az egyik piac kielégítetlen keresletét a másik nem tudja kompenzálni.
• Az árak információtartalma csökken
• Pénztartás költsége nő
• Menü-hatás: átárazások költsége
• Pénzforgalom lebonyolításának költsége
• Progresszív adó jövedelemelvonó hatása

Infláció fajtái:

• Maginfláció
• Relatív infláció: Csökkenő költségek mellett marad az ár.
• Burkolt áremelés: Minőségromlás, termékválaszték-manipuláció. Olcsó kivonása.
• Statisztikai: Havi index (év júni/máj); Adott hó/előző december; Éves (hó/hó számtani átlaga)
• Anticipált: a gazdasági alanyok felkészülnek rá
• Kiegyensúlyozott: a relatív árak nem változnak. Mindenhol n-szeres növekedés.

Lehetséges megoldások, hatásaik:

• Árrögzítés: a jövedelem helyettesítő termékek piacára áramlik, és ott fejt ki árnövekedést, vagy kényszermegtakarítást okoz. Ha megemelik a rögzítettet, akkor gyakorlatilag ez a kényszermegtakarítás alakul át újabb árszínvonal-emelkedéssé. De csökken a termelői érdekeltség is - Kínálati hiány.

Hiperinfláció

Rendkívüli gazdasági körülmények, pl. háború idején vagy azt követően jön létre.

• A termelési struktúra eltorzul.
• Kényszermegtakarítás. Lehetetlen az eredeti struktúra fenntartása mellett a jövedelmet az államhoz áramoltatni.
• Állami megrendelésektől jövedelem képződik. Ezt a fogyasztói piacon költik el, aminek a kínálata amúgy is csökken
• Infláció alakul ki, amit az államnak finanszíroznia kell
• Papírpénz-nyomás. Jegyrendszer. Közvetlen árucsere.

A hirtelen áremelkedést a lakossági megtakarítások átalakulása okozza, pénztartásból forgalomba mennek át. Meg kell állítani a megtakarítások csökkenését.

Magyarország: 1945 augusztus - 1946 július: 3*1027

• 1945 december: Árnövekedés. Pénz-lebélyegzés. Bevonják a bankjegyek ¾-ét. Lassul az infláció.
• 1946 január: Bevezetik az adópengőt. Számított mérték, szorzószám az árszínvonal mértékében. A pénz legyen kizárólag forgalmi eszköz. Az adópengő a fizetési és megtakarítási funkciót akarta fenntartani.
• 1946 tavasz: Kiadják az adópengőt. Explicitté válik az infláció. Nem lehetett érte árut venni. Eltűntek az áruk. Miért pörgették fel az inflációt? Új pénz kellett, ehhez pedig deflációs állapot.
• Új pénz kell: Cél: Nincs pénzforgalom, közvetlen az árucsere. Nagy tömegű árufelhalmozás kell, hogy legyen kínálat. Lényeg: szigorú hitelplafon (hogy kénytelenek legyenek értékesíteni); átváltás; technikai korlát. A fiktív árindex lényege, hogy minél rosszabb arányt hozzanak létre.
• 1946 augusztus 1: megjelenik a forint. Átváltás: 1t búza = 400 Ft